A hal, aki sörben szeret fürdeni

ízvilágbajnok, ír chowder leves

2016. december 19. - Hársfalvai Hajnalka

Szavamra mondom, hogy nincs finomabb a karácsonyi halászlénél. De egyszerűen akkora macerával jár, hogy nem csoda, hogy egy évben mindig csak egyszer készítjük el, és akkor is inkább a férfiakra hagyjuk. A paszírozás emberpróbáló feladat. Idén azonban rájöttem, hogy hogy lehet olyan okosnak lenni, mint a népmesebeli lány: csináljunk is halászlevet meg ne is. A megoldás az ír chowder, ami merőben különbözik az általunk megszokott magyaros ízvilágtól, ám őszintén mondom olyan bombasztikus íze van, hogy kettéáll az ember füle. Testet-lelket átmelegítő krémes leves, ami után mindenki garantáltan repetát kér. Az egyetlen veszélye, hogy elég laktató, és fennáll a veszélye annak, hogy a főételből így kevesebb fogy majd :-) De ez legyen a legnagyobb gondunk.

img_2775.JPG

A hozzávalókat még a pénteki hágai beszerző utamon volt szerencsém összeválogatni. Itt csaknem minden halpultnál árusítanak füstölt halat, úgyhogy nem volt nehéz dolgom. Magyarországon előrecsomagolva szokták árulni a halas hűtőszekrényből. Jómagam az egész füstölt makrélát ajánlanám, mert szép fehér húsa van, és kevés szálkája, amik elég jó tulajdonságnak számítanak egy hal megítélésekor.

 Így néztek ki a kicsikék:

 img_2782.JPG

Csapjunk is bele a lecsóba. 

Hozzávalók:

- 2 egész füstölt makréla

- 500 ml világos sör

- egy nagyobb zellergumó

- 500 g burgonya

- 500 ml tejszín (Nem kell a drága főzőtejszínt megvenni, mert az egy nagy átverés. Ha megnézzük közelebbről ezek a főzőtejszínnek hívott dobozos dolgok maximum 20%-os zsírtartalmúak, és az áruk is elég borsos. Ehelyett javaslom a hűtőből a zacskós habtejszínt megvenni, ami 30-40%-os zsírtartalom között mozog, sokkal frissebb, és az ára is barátibb. A lényeg annyi, hogy mindig ellenőrizzük, hogy nehogy véletlenül cukrozottat vegyünk.)

- 250 g kukorica

- 2 fej vöröshagyma

- 4 gerezd fokhagyma

- szerecsendió (Ha tudok, mindig egész szerecsendiót veszek, és frissen reszelem bele az ételekbe. Sokkal jobban kijönnek az ízei, mint az előre leőrölt változatának.)

- fehérbors

Egy nagyobb lábasban vajon megfuttatom a felkockázott fokhagymát, és hozzáadom a felkockázott zellert, majd felöntöm egy nagyon kicsi vízzel. Sózom, borsozom, és egy kis ideig hagyom párolódni. Ez azért fontos, mert a zeller lassabban fő meg mint a krumpli, ezért nem tehetem bele egyszerre őket a fazékba.

Amíg a zellerünk párolódik, nekieshetünk a halnak. A lényeg, hogy gyakorlatilag közepes nagyságú cafatokra kell tépni a húsát, úgy hogy a bőrét leszedjük, és igyekszünk minden egyes szálkát kiszedni belőle. Bizony sajnos ez az esztétikával szögesen szembemegy, de ahogy már korábban is javasoltam, egyszerűen ilyenkor éljünk azzal a divatos kifejezéssel, hogy rusztikus ételt készítünk. 

A haldarabokat félretesszük. Ezalatt a zeller várhatóan elkezdett megpuhulni. Most jöhetnek a krumplikockák, azután pedig a finom söröcske, ugyanis abban fogjuk megfőzni az egész levest. Fűszerezzük sóval és borssal és puhára főzzük. Ha kész levesszük a tűzről és egy botturmix segítségével krémes állagúvá turmixoljuk. Ha nehézkesen megy, akkor szép lassan elkezdhetjük hígítani a tejszínnel. Mehet is vissza a tűzre, ráöntjük a maradék tejszínt is és alaposan összeforraljuk. Belereszelünk egy csipet szerecsendiót, és belekeverjük a halakat és a kukoricát is. Néhány percig főzzük, hogy a füstölt hal íze teljesen átjárja a levest. Mivel füstölt a hal, így nagyon vigyázzunk a sózás tekintetében. Inkább a végén adjunk még hozzá, nehogy azt higgyék, hogy szerelmes a szakács ;-)

Remélem ti is kedvet kaptatok ehhez a különlegességhez!

Mindenkinek nagyon jó étvágyat kívánok hozzá!