A szépség a dolgok egyszerűségében rejlik

szívmelengető indiai vajas csirke

2016. december 29. - Hársfalvai Hajnalka

Most, hogy közeledik az évvége, mindeki szeret kicsit magába fordulni, és számot adni a dolgairól. Számomra ez a gyökerekhez való visszatéréssel kezdődik. Ilyenkor elrejtőzöm a család rejtekében, és önfeledten örülök annak, hogy ilyen szerető emberek között lehetek. Akkor tudom a konyhában is a legjobb formámat hozni, amikor nemcsak magamra főzök, hanem a szeretteimre. Őszintén teljesen meg is hal az ihlet, ha nincs célközönsége az elkészített ételeknek. A család már hetek óta rágta a  fülemet, hogy készítsek nekik valami indiait. Így beadtam a derekamat, és összedobtam egy újabb csodát. Egyszerűen nem értem, hogy mit tudnak ezek az indiaiak, de valahogy olyan kifinomult lelke van minden egyes konyhájukból kikerülő ételnek, hogy az ember nem tud csupán egyszer szedni belőle.

Íme az én indiai vajas csirkém. Ne várjatok nagyon összetett ételt. Azt tapasztaltam, hogy a szépség a dolgok egyszerűségében rejlik. Ez az étel is pont ilyen. Nem is ragoznám tovább. 

 

image.jpg

Hozzávalók 6 személyre:

- 1 kg csirkemell / lehet a csirke másik része is, ha valaki jobban szereti például a combját, vagy a szárnyát

- 500 g natúr joghurt

- 2- 3 evőkanál kurkuma

- cayanne bors

- só, bors

- chilipor ! Fontos, hogy ez akkor is kerüljön bele, ha olyan embereknek tálaljuk, akik nem szeretik a csípőset. Ez a hozzávaló pont olyan, mint a só, amit azért teszünk a süteménybe, hogy kiemelje a többi ízt.

- garam masala fűszerkeverék - lehetőleg üveges, folyékony állagú, de ha csak por keveréket találunk, az is megteszi

- 100 g paracsicsompüré

- 200 ml tejszín

- 150 g teavaj

- egy kisebb darab gyömbér

- 3 gerezd fokhagyma

Azzal kezdem, hogy bepácolom a csirkét. Ehhez lereszelem egy nagyobb edénybe a gyömbért, hozzáadom a zúzott fokhagymát, ráöntöm a joghurtot, és alaposan összeverem, majd megszínezem a kurkumával, végül sót és borsot adok hozzá. Ezután jöhet a csilipor. Ha a csípőset nem kedvelő népségnek készítjük az ételt, akkor egy teáskanálnyi, de ha tökös, és bevállalós a csapat, akkor ennek a háromszorosa is nyugodtan elfér az ételben.

Beledobjuk a kockára vágott csirkéket, és betesszük a hűtőbe egy órára, de ha igazán jók akarunk lenni, akkor akár egy éjszakára is. Ha kellően átjárták az ízek a csirkénket, akkor mehet a sütőbe 180 fokra, fél órára. Érdemes a rácsra tenni, és alárakni egy másik tepsit, ami felfogja a lecsöpögő felesleget. Fontos, hogy folyamatosan tartsuk szemmel, mert könnyen megég. Amíg a csirkénk élvezi a szaunázást, addig pont van elég időnk elkészíteni a rizst, és a szószt. Egy nagy serpenyőben megfuttatunk két zúzott fokhagymát vajon. Ezután hozzáöntjük a paradicsompürét, és hagyjuk, hogy egy kicsit megkapja a tűz. Ettől lesz füstös az íze. Most jöhet 3 evőkanál garam massala. Ha ezzel is megvolnánk levesszük a tűzről, hogy a csirkének legyen ideje utolérni a szószt az egyedfejlődésben :-)

Ha a csirke megsült, majd meglátjátok, hogy a kurkumától milyen gyönyörűségesen sárga színe lesz. Pompázatos látvány. Kiszedjük a sütőből, és beletesszük a paradicsomszószos serpenyőbe. Mehet vissza az egész a tűzre. Jól összeforgatom, és kicsit pirítok rajta. Végül beleöntöm a vajat, felolvasztott, megtisztított állapotban (Nem szoktam ám ezzel a tisztítás dologgal annyit vesződni. Egyszerűen felmelegítem egy edénben a vajat, és a tetejét lemerem róla. A maradékot pedig tisztának tekintve, felhasználom.) Legvégül pedig a tejszínnel feltesszük a koronát az ételre. Tálalás során egy ágacska koriandert, illetve apróbbra vágott gyömbért is tehetünk a tetejére.

Ezúttal nem volt türelmem naan kenyérrel vesződni, így a fúziós konyha álcája mögé bújva pita tésztával és rizzsel tálaltam.

 

Jó étvágyat mindenkinek hozzá!