Ez az első olyan bejegyzésem, aminél aztán bevezető szövegre sincs szükség. Nézzetek rá erre a képre, és az helyettem is elmond mindent. Egyszerűen mennyei. De tényleg! NARANCSOS-MENTÁS-CSOKIS LÁVASÜTI

Hozzávalók 4 személyre:

- 100 g minél magasabb kakaótartalmú étcsokoládé

- 2 tojásfehérje

- 2 egész tojás

- 100 + 20 g teavaj (nagyon fontos, hogy nehogy RAMA margarint, vagy ehhez hasonló hívságokat használjunk, mert az megöli a sütink lelkét.)

- 2 közepes narancs

- friss menta

- szárított menta

- 120 g liszt

- 100 g cukor (de ha édesszájúak vagyunk, akkor 120 g is nyugodtan belemehet)

- 2 evőkanál holland cukor nélküli kakaópor

Mielőtt belevágunk, egy nagyon fontos tapasztalatot szeretnék megosztani veletek. Alapvetően mindegyik recept, ami fellelhető a szakirodalomban pontosan leírja, hogy hány fokon hány percig kell sütni az édességet, és óvva intenek, hogy ettől eltérjünk, mert különben nem lesz kívül porhanyós, belül pedig olvadtan folyós a süteményünk. Csak éppenséggel arról feledkeznek meg, hogy mindenki más méretű edényt használ a sütéshez, és azt más-más magasságig töltik meg. Innentől kezdve bukna meg a mutatvány, ha pontosan az előírások szerint haladnánk. 

Hogy mi a megoldás? A sütifelügyelet. :-) Azaz, akár egy csecsemőnél, úgy az édességünkkel is ott kell lennünk végig, amíg sül, és figyeljük árgus szemekkel, hogy hogy reagál a hőre. Akkor lesz kész, amikor már elkezd piskótaszerűvé válni a felszíne. De kicsit túlzottan előreszaladtunk. Kezdjük inkább a legelejéről.

A vajat, a kockára tördelt étcsokit, a narancsok lereszelt héját, és az egyik narancs kifacsar levét egy fémtálba tesszük, és vízgőz fölött összeolvasztjuk, egészen addig, amíg fényes csokimasszát nem kapunk. Ekkor levesszük a tűzről, és  belekeverünk jó sok apróra vágott mentalevelet, és egy evőkanál szárított mentát, majd félretesszük hűlni. Addig a tojásfehérjéket, és az egész tojásokat habosra keverem, majd fokozatosan hozzáadom a cukrot. Ha ezzel megvolnánk kivajazzuk mindegyik süteményformát, és kakaóporral meghintjük. 

Akkor tekinthetjük kihűltnek a csokimasszát, ha már ujjal is bele tudunk nyúlni, anélkül, hogy megégetne. Ha átment az ujjteszten, akkor bele is keverjük a tojásos keverékbe. A lisztet csak mindezek után adom hozzá. Javaslom, hogy ne kézi habverővel, hanem robotgéppel forgassuk bele, hogy egyenlegesen el tudjon a liszt jutni mindenhová.

A sütőt 180-190 fokosra állítom, légkeveréses üzemmódra. A masszát a formácskákba öntöm. de nem színültig. Ezután mehetnek be a sütőbe. Nekem kb. 17 perc alatt sültek készre, de ez az idő változhat attól függően, hogy mekkora formát használunk. Nem kell görcsösen ragaszkodni a számokhoz, inkább hallgassunk a megérzéseinkre. Ha a felszíne a süteménynek egybefüggően megsült, akkor gyorsan vegyük ki az összes süteményt. Egy katonát se hagyjunk hátra, mert még túl találnának sülni. A kész szuflékat tányérra borítjuk, és porcukorral meghintve, mentaágacskával tálaljuk!

Szerintem bármelyik karácsonyi asztal szívesen venné önmagán eme remek süteményt! Ezzel egyszerűen nem lehet mellé lőni. Nincs emberfia, aki ellen tudna állni egy ilyen csábításnak!

Bon appetit!