Az otthon készített pizza már kislány koromban is nagy divat volt. Az anyukák kisütöttek egy nagy téglalap alakú tepsivel, felkockázták őket, és már meg is volt a szülinapi buli fő sós kelléke. Ez inkább hasonlított a töki pomposra, vagy a melegszendvicsre, és azért valljuk be, így a  felnőttkor küszöbén :-), hogy elég kevés köze volt a valódi változatához. Ezért is kerültem, mind e mai napig, hogy házi készítésű pizzával próbálkozzak. Aztán egyik este úgy éreztem, hogy eljött az ideje, hogy belevágjak. Tudtam, hogy a tésztán fog állni, vagy bukni a dolog. Ezért viszonylag több időmbe került mire kikísérleteztem a számomra ideális állagot. Ami engem illet, én a vékony (de nem papírvékony) tészta híve vagyok, így ennek az állagnak az elérése volt a cél. Összességében elmondhatom, hogy a legjobb házi pizzák közé sorolhatom a végeredményt. Nyilván a kemence nyújtotta füstős finom ízt semmi sem pótolja, de azt leszámítva, szavamra mondom remekül sikerült. 

A debütálásán a következő dicséretet kapta: "Amikor megkóstolom, eszembe jut, hogy igen, ez igazi olasz étel." 

Nekem ezt a klasszikust juttatta az eszembe:

Lássuk is a medvét :-)

Hozzávalók 2 (28 cm-es) pizzához:

A tésztához:

- fél kg búza finomliszt (lehet más fajtát is használni, de akkor a vízmennyiségen változtatni kell)

- 3 dl langyos víz

- egy zacskó instant élesztőpor (Tudom, hogy ez itt nem a reklám helye, de a Dr. Oetker-t szoktam választani - ez 7 g-os kiszerelésben kapható)

- 5 g kristálycukor

- só ízlés szerint

- 2 evőkanál olaj 

A feltéthez:

- 200 g házi paradicsomszósz (itt található a receptje)

- 100 g reszelt parmezán

- 100 g pizza mozzarella

- bármi, ami a csövön kifér

 A langyos vizet összekeverjük a cukorral és az élesztővel. Hagyjuk, hogy az élesztő szépen megegye cukrot és elkezdjen dolgozni. Hozzáadjuk az olajat is. A lisztet elkeverjük a sóval, és hozzáadjuk az élesztős keveréket. Ezután alaposan összegyúrjuk, és hagyjuk pihenni, akár egy éjszakán át is. Ha nem akarjuk, hogy kiszáradjon, márpedig miért is akarnánk, akkor minimum folpackba csomagoljuk, de ha ennél is hagyományosabbak akarunk lenni, akkor egy vizes konyharuhával takarjuk le.

Ezután kettéválasztjuk a tésztát és labdát formálunk belőle, majd egy sodrófa segítségével kinyújtjuk. Annyit fontos elárulnom, hogy nagyon makacs fajta ez a tészta. mert nyújtás után folyton megpróbál visszaugrani. Ezért gyorsan kell dolgoznunk. Eleve nyújtsuk nagyobb méretűre, jöhet a paradicsomszósz és az összes kívánt feltét. A sütőt 250 fokra hevítjük, és már mehet is be a pizza. Nagyon könnyen megég, ezért folyamatosan tartsuk szemmel. Kb 10 perc alatt sül majd meg. 

Mamma mia! Milyen illata van!!!

Jó étvágyat hozzá!