A nagy ünneplések közepette azért valljuk be, hogy bizony néha az ember hajlamos elszámolni magát az elfogyasztandó alkohol tekintetében. Ilyenkor aztán jön az a szörnyűséges másnap, amikor az embernek mindene fáj, még a dobhártyája is. A leggyakoribb tünet pedig szinte mindenkinél felüti a fejét, az a fránya hasfáj

Gyakran szeretek a nagyobb ajándékok mellé kisebbeket is adni. Nagyon fel tudja dobni az ajándékot, és ha ehető is, akkor még utólag is örömet okoz.

Ezt a receptet a szüleim ihlették. Igazából meg kell valljam, hogy még sohasem kóstoltam, de az ő élménybeszámolóik alapján úgy döntöttem, hogy így látatlanban is elkészítem. Rengeteg receptet végigböngésztem az interneten, és azokat, valamint az anyu által leírt élménybeszámolót ötvözve készítettem el a fogást. Nem tudom, hogy mennyire hasonlít az eredeti verziójára, de egy biztos: Valami fenséges íze van.

Ha az ember újítani akar a karárcsonyi asztalon, akkor mindenképp javaslom, hogy vágjon bele ebbe a remek levesbe. Garantálom, hogy óriási sikere lesz!

Hozzávalók:

A leveshez:

- 1 póréhagyma

- 3 szál sárgarépa

- lehetőleg friss kapor

- kakukkfű

- 2 fokhagyma

- 4 babérlevél

- só, bors

- őrölt szerecsendió

- 1 narancs reszelt héja 

- 50 g teavaj

- 1 édeskömény

- 50 ml paradicsompüré

- 2 dl száraz fehérbor

- 1 nagy halfej

- 1 kg tetszés szerinti tengeri hal

- 30 dkg feketekagyló

- 50 dkg megpucolt garnélarák farok

A sűrítéshez:

- 1 tojássárgája

- 15 dkg burgonya

- 3 fokhagyma

- csili

- 2 evőkanál mustár

- 100 ml olívaolaj

- fél citrom facsart leve

Elsőre, ha végigfut az ember a hozzávalókon, bizony hamar észreveheti, hogy ez nem egy párperc alatt elkészülő fogás. Ezért érdemes a család többi részét is befogni a munkába. Az előkészítési fázis a legnehezebb, utána már gyerekjáték az összeállítás.

Az összes zöldséget megpucoljuk, és felkockázzuk. Egy hatalmas fazékban megolvasztjuk a vajat, és rádobáljuk a felkockázott édesköményt, és sárgarépát. Ezután jöhet a felkarikázott póréhagyma is. Néhány perc elteltével belezúzunk két fokhagymát, majd jöhet a paradicsompüré. Újabb néhány perc elteltével felöntjük a fehérborral, majd jöhetnek a fűszerek, és a narancs reszelt héja. Ezután beledobjuk a felkockázott krumplit is. Fedő alatt főzzük tovább. Ha megpuhult a krumpli, óvatosan kihalásszuk őket egy kis tálkába. Majd kelleni fog a leves sűrítéséhez. Ha végeztünk a folyamattal, jöhet a halfej. Beledobjuk a levesbe és felöntjük húsleves alaplével, úgy, hogy épphogy ellepjen mindent. Amíg fődögél, egy serpenyőben olívaolajon megpirítjuk a maradék fokhagymát, hozzáadjuk a csilit, majd levesszük a tűzről és hozzákeverjük a burgonyához. Hozzákeverjük még a mustárt, és a tojássárgáját, és egy kis merőkanálnyi levet adunk hozzá a levesből. Belefacsarjuk a citromot is, és egy botturmix segítségével sűrű masszát turmixolunk belőle.

Visszatérünk a leveshez. Kivesszük a halfejet, és beleöntjük a burgonyás sűrítményt. Alapos keverést követően és hozzáadjuk a halakat, majd 10 perc elteltével a kagylót és a rákot is. Akkor van készen a leves, amikor minden kagyló kinyílt. 

Ennél a levesnél különösen fontos a tálalás. Ügyeljünk arra, hogy mindenki kapjon a tányérjába mindenből (halból, kagylóból, és rákból egyaránt) Creme fraiche-vel és friss kaporral a tetején, egy szelet bagel társaságában tálaljuk!

Bon Appetit!

Sokszor az okoz nehézséget a Karácsonyban, hogy nem sikerül igazán személyre szabott ajándékot adni. Nagy fejtörést szokott okozni, hogy kinek mit adjak. Pláne akkor, ha olyas valakiről van szó, akit már régóta ismerünk, és már kifogytunk az ötletekből, vagy éppenséggel olyan emberről, akit nem ismerünk eléggé.

Idén, hogy orvosoljam a problémát, arra gondoltam, hogyha már úgyis annyit sütök-főzök, akkor ezt kiaknázva, házi készítésű finomságokkal örvendeztetem meg a környezetemet. Így jutottam el a forrócsokiig. 

Nagyon könnyen elkészíthető, igazán mutatós, és nincs emberfia, akit ne örvendeztetne meg.

Hozzávalók 8 forrócsokihoz:

- 5 tábla minél magasabb kakaótartalmú étcsokoládé

- 1 teáskanál vaníliapor

- 1 csipet őrölt csili

- 1 evőkanál tej/ tejszín

- 8 műanyagpohár

- 1 evőkanál olaj

- 8 spatula

- színes cukorkák a dekorációhoz

Most egy polgárpukkasztó mondattal fogom kezdeni a receptet. Normál esetben azt kellene írnom, hogy vízgőz felett olvassuk fel a csokit. Na most kérem, ez nagyon lassú és sokszor bonyolult folyamat. Pláne akkor ha nem igazán akarunk továbbdolgozni az olvasztott csokival. Azt javaslom tehát, hogy közvetlenül tegyük rá a csokoládét tartalmazó lábost a tűzre, nagyon alacsony hőfokra, és kezdjük el a olvasztani. Amíg olvad, a műanyag poharakat kenjük ki belülről vékonyan az olajjal. 

Ha megolvadt a csoki keverjük bele a tejszínt, a vaníliát, és a csilit. Keverjük össze, és porciózzuk a pohárkákba. Szórjuk meg a cukorkákkal, és várjunk addig, amíg egy kicsit elkezd dermedni. Ekkor szúrjuk bele a közepükbe a spatulákat, és tegyük a hűtőbe. Ha megszilárdultak, egy kisolló segítségével távolítsuk egy a műanyagpoharakat, és csomagoljuk őket, szép átlátszó fóliákba.

Igazán szexi kis csomagokat fogunk kapni!

Ilyenkor Karácsony előtt valljuk meg, az ember már nem igazán szeret macerás ételekkel bíbelődni. Azt hagyjuk meg a Szentestét megelőző napokra. Ugyanakkor a hideg, nyírkos napok miatt viszont mindannyian házias, meleg ételekre vágyunk. A látszólag egymásnak ellentmondó igények kielégítésére talátam ki az én tárkonyos-fehérboros csirkepitémet. 

Számomra főzés szempontjából a Karácsony a leginspirálóbb időszak. Millió ötlet cikázik ilyenkor a fejemben, amiket alig győzök formába önteni. Gyakran azon kapom magam, hogy magamban dünnyögök, és egész haditervet eszelek ki, hogy honnan fogom a portékákat és díszeket beszerezni. Úgy döntöttem, hogy idén sokkal több házi készítésű ajándékkal fogok kedveskedni a szeretteimnek. Nincs is jobb annál, mint élményt ajándékozni.

Első választásom az amerikaiak által is oly nagyon kedvelt eggnogra (tojáslikőrre esett). Roppant egyszerű elkészíteni, nagyon mutatós, és a nagy havasi séták után kiválóan átmelegíti az embert. Arra kell odafigyelni, hogy mivel tej és tojás is kerül bele, így 2-3 hétnél nem áll el tovább. Bár szerintem ha megízleli az ember, ez a veszély igazán nem fogja fenyegetni. Pikk-pakk azon kapjuk magunkat, hogy habár előre betáraztunk belőle az ünnepekre, bizony a számításainknál jóval hamarabb elfogy majd, és kénytelenek leszünk repeta adagokat gyártani belőle.

Még egy dolgot fontos megemlíteni. Ne olyan végeredményre számítsunk, mint amilyet a boltban kapunk. Mivel ez teljesen színezék és adalékmentes, így nem lesz rikító sárga színe, és a finom friss vaníliamagoktól, kicsit rusztikusabb hatású is lesz. De pont ez a szép benne...

Íme a roppant egyszerű recept:

Hozzávalók:

- 1 liter minél zsírosabb tej (akár mixelhetjük is úgy, hogy fele tejszín, vele tej)

- 8 tojássárgája

- 20 g kristálycukor

- 2 dl vodka/ fehér v. barna rum

- 1 rúd vanília

- 1 csipet őrölt szerecsendió

A tejet a cukorral alaposan összekeverjük egy lábasban, és jól felmelegítjük. Ügyeljünk arra, hogy nehogy forrás közelbe kerüljön. Húzzuk le a tűzről, és keverjük bele a tojássárgájákat. Mehet vissza a lángra. Melegítsük addig, amíg egy kicsit már el kezd sodósodni. Ekkor kész is van a krémes rész. Ezután öntsük bele az alkoholt is, végül töltsük üvegekbe, és címkézzük is fel őket, hogy minél szexibbek legyenek!

Hmmmmmm! 

Egyszerűen ellenálhatatlan!

Ezt az ételt rendszeresen rendelni szoktam egy-egy mexikói étteremből, de ezúttal úgy döntöttem, hogyha már a pizza készítés is ilyen sikeres volt, akkor ebbe is belevágok. Ami nagyon egyedivé teszi a mexikói konyhát az egyrészről az, hogy pikáns és csipős ételeket készítenek, másrészről szeretnek látszólag egymásnak ellentétes ízeket használni, amik aztán végül tökéletesen kiegészítik egymást. Nagyon fontos, hogy  friss alapanyagokkal dolgozzunk. Az teszi még vibrálóbbá a quesadillát.

Hozzávalók 4 személyre:

A tortillához:

- 450 liszt (búza finomliszt)

- 4 evőkanál étolaj

- egy csipet sütőpor

- 3 dl melegvíz

- só

A csirkéhez:

- 500 g csirke

- 2 evőkanál házi taco fűszerkeverék

• 2 tk őrölt chili (csípős)
• 1 tk fokhagymapor
• 1 tk őrölt pirospaprika
• 2 tk tengeri só
• 1/2 tk szárított oregánó
• 2 tk őrölt feketebors
• 2 tk őrölt római kömény

- 3 gerezd fokhagyma

A pico de gallo-hoz:

- 5 nagyobb szem paradicsom

- 1 sárga pritaminpaprika

- egy csokor friss koriander

- 1 fej lilahagyma

- friss zölcsili

- 1 lime leve

- só

A tálaláshoz:

- jó sok tejföl

 A tortillával kezdünk. Ehhez összekeverjük a lisztet a sütőport és a sót, majd hozzáadjuk az olajat, legvégül a melegvizet. Egy csipet lisztet szórunk a tetejére és egy órán át lefedve hagyjuk pihenni. Ha nincs ennyi időnk, fél óra is elegendő. Ezután 10 egyenlő részre osztjuk a tésztát és kis labdákat formázok belőlük, amiket aztán azonos méretűre nyújtunk.

Olaj hozzáadása nélkül !!! felmelegítünk egy palacsintasütőt és kisütjük a tortillákat. Mindkét oldalukat természetesen. A sütőpor hatására apróbb hólyagok fognak keletkezni rajta, amik kissé oda is fognak kapni, de pont ettől lesz olyan rusztikus a tortillalap. Ha mindet kisütöttük, egy bevizezett konyharuhába tekerjük őket. Így érjük el, hogy ne száradjanak ki.

Ezután jöhet a pico de gallo. Pofonegyszerű az összeállítása. A lényeg az,hogy a paradicsomok héját távolítsuk el, és így kockázzuk fel őket. Minden más hozzávalót is apróra kockázok, és jól összekeverem őket, végül ráfacsarom a lime levét is. Ezután mehet is be a hűtőbe.

A fokhagymákat zúzott állapotban megfuttatom egy kis olajon, és rádobom a felkockázott csirkéket. Ezután jöhet rá a házi készítésű taco fűszerkeverék. Jól átpirítjuk és már kész is.

Ezután már csak a tálalás van hátra.

Jó étvágyat hozzá!

Az otthon készített pizza már kislány koromban is nagy divat volt. Az anyukák kisütöttek egy nagy téglalap alakú tepsivel, felkockázták őket, és már meg is volt a szülinapi buli fő sós kelléke. Ez inkább hasonlított a töki pomposra, vagy a melegszendvicsre, és azért valljuk be, így a  felnőttkor küszöbén :-), hogy elég kevés köze volt a valódi változatához. Ezért is kerültem, mind e mai napig, hogy házi készítésű pizzával próbálkozzak. Aztán egyik este úgy éreztem, hogy eljött az ideje, hogy belevágjak. Tudtam, hogy a tésztán fog állni, vagy bukni a dolog. Ezért viszonylag több időmbe került mire kikísérleteztem a számomra ideális állagot. Ami engem illet, én a vékony (de nem papírvékony) tészta híve vagyok, így ennek az állagnak az elérése volt a cél. Összességében elmondhatom, hogy a legjobb házi pizzák közé sorolhatom a végeredményt. Nyilván a kemence nyújtotta füstős finom ízt semmi sem pótolja, de azt leszámítva, szavamra mondom remekül sikerült. 

A debütálásán a következő dicséretet kapta: "Amikor megkóstolom, eszembe jut, hogy igen, ez igazi olasz étel." 

Nekem ezt a klasszikust juttatta az eszembe:

Lássuk is a medvét :-)

Hozzávalók 2 (28 cm-es) pizzához:

A tésztához:

- fél kg búza finomliszt (lehet más fajtát is használni, de akkor a vízmennyiségen változtatni kell)

- 3 dl langyos víz

- egy zacskó instant élesztőpor (Tudom, hogy ez itt nem a reklám helye, de a Dr. Oetker-t szoktam választani - ez 7 g-os kiszerelésben kapható)

- 5 g kristálycukor

- só ízlés szerint

- 2 evőkanál olaj 

A feltéthez:

- 200 g házi paradicsomszósz (itt található a receptje)

- 100 g reszelt parmezán

- 100 g pizza mozzarella

- bármi, ami a csövön kifér

 A langyos vizet összekeverjük a cukorral és az élesztővel. Hagyjuk, hogy az élesztő szépen megegye cukrot és elkezdjen dolgozni. Hozzáadjuk az olajat is. A lisztet elkeverjük a sóval, és hozzáadjuk az élesztős keveréket. Ezután alaposan összegyúrjuk, és hagyjuk pihenni, akár egy éjszakán át is. Ha nem akarjuk, hogy kiszáradjon, márpedig miért is akarnánk, akkor minimum folpackba csomagoljuk, de ha ennél is hagyományosabbak akarunk lenni, akkor egy vizes konyharuhával takarjuk le.

Ezután kettéválasztjuk a tésztát és labdát formálunk belőle, majd egy sodrófa segítségével kinyújtjuk. Annyit fontos elárulnom, hogy nagyon makacs fajta ez a tészta. mert nyújtás után folyton megpróbál visszaugrani. Ezért gyorsan kell dolgoznunk. Eleve nyújtsuk nagyobb méretűre, jöhet a paradicsomszósz és az összes kívánt feltét. A sütőt 250 fokra hevítjük, és már mehet is be a pizza. Nagyon könnyen megég, ezért folyamatosan tartsuk szemmel. Kb 10 perc alatt sül majd meg. 

Mamma mia! Milyen illata van!!!

Jó étvágyat hozzá!